A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 21., szerda

Westworld: az év sorozata

Narancssárga fokozatú spoilerveszély! :) Bevallom eleinte vonakodtam belenézni az HBO legújabb szériájába, mivel kétségeim voltak afelől, hogy überelni tudják az eredeti, '72-es mozifilmet. Itthon Feltámad a vadnyugat címmel futott, és részben ez az alkotás ihlette a későbbi Terminator-filmeket (készült egy folytatás is Future World, Az eljövendő világ címmel). Végül Anthony Hopkins miatt a kíváncsiságom felülkerekedett a kétségeimen. Szerencsére kellemesen csalódtam, mivel az alkotók tudtak meglepetéssel szolgálni, nem csupán rebootról van szó. Míg az eredeti film a technológia és az emberi felelőtlenség problematikáját boncolgatja, a sorozat a teremtés, az eleve elrendelés és a szabad akarat gondolatkörére épül. Fellázadhat-e egy mesterséges intelligencia az alkotója ellen? Kialakulhatnak az érzelmek egy kiborgnál? A Feltámad a vadnyugatban "műszaki meghibásodás" okozza a western-kalandpark robotjainak öntudatra ébredését. A sorozatban - amely remekül ötvözi a sci-fit a spagetti westernnel és az összeesküvés-thrillerrel - nem ilyen egyértelmű a kép, nem kizárt, hogy a lázadás egy előre megírt program része. De vajon ki írta meg ezt a programot? Gépi, vagy emberi agy? Hol húzódik a látszat és a valóság közötti határvonal? Hihetünk-e a saját emlékeinknek? Ki az ember és ki a robot? Mi a valódi célja a kalandparkot üzemeltető DELOS cégnek? Megannyi kínzó kérdés, amelyre a következő évad(ok)ban fogunk választ kapni. A fentiek mellett a sorozat írói szellemesen "kikacsintanak" a történetmesélés és a karakteralkotás világába. Hányféle történetszálat szőhetünk egy karakter köré? Mi teszi hitelessé, vagy hiteltelenné a szereplőt? Mennyire fontos egy történetben a karakter (jellem) fejlődése? A "fogyasztók" (szűkebb értelemben Westworld vendégei) valóban részesei akarnak lenni egy szövevényes történetnek, vagy csak laza kikapcsolódásra vágynak? Ez örök vitatéma az álomgyárban és a könyvkiadóknál. Végezetül egy figyelmeztetés: a Westworld nézése rászokást jelent! :)

2014. október 20., hétfő

Fegyvert s vitézt éneklek (előzetes)

A kötet megjelenése novemberben várható, a bemutató pedig nov. 27-én, 18 órakor Dunaszerdahelyen, a Vermes-villában. Mindenkit szeretettel várunk! :)

2014. szeptember 15., hétfő

Programajánló: József Attila Irodalmi Szalon, évadnyitó Mirtse Zsuzsával

Mirtse Zsuzsa költészetét először a Magyar Naplóból ismertem meg, a Dúdoló mamának révén. Később, idén tavasszal nézőként jelen voltam két irodalmi műsorán, amely persze arra sarkallt, hogy meghívjam őt hozzánk, az FMK-ba.

Szeptember 18-án várunk minden érdeklődőt szeretettel! A belépés ingyenes!

Helyszín: FMK, 1096 Bp. Haller u. 27.

Megközelíthető: a 3-as metróval a Nagyvárad tértől (kb. 5-10 perc gyalog), ill. a 24-es villamossal  a Balázs Béla u.-i megállótól kb. 2 percre.


2013. augusztus 16., péntek

Sorozatfüggő 3.

Lassan a végére érek a Terepen (Southland) utolsó, 5. évadának. Ahogy korábban írtam, ígéretesnek tűnt a sorozat, és összességében nem is csalódtam. A los angeles-i rendőrök egy-egy napjának több történéseit két-három szálon mozgató  forgatókönyv profi, a realisztikus, aláfestő zene nélküli (már-már haditudósításszerű) kameraállások is bejönnek. A színészi munkával sincs kifogásom, mégis azt érzem, ennyi bőven elég.
Sajnos, mint tudjuk, a sorozatokba ágyazott történetek végkifejlete elsősorban a nézők kegyeitől függ. Ebből a szemszögből viszont nem tudom, Amerikában öt évad sikeresnek számít-e?
Az NBC már a második széria után beszüntette a forgatást, végül a TNT folytatta. Most úgy érzem, kissé "megült" a sztori, már sok újat nem tud mondani, jó néhány karaktert pedig egyszerűen kihagytak, se szó, se beszéd, pedig kíváncsi voltam, hova fejlődnek tovább.
A főszereplők is fokozatosan veszítenek a varázsukból, lassan nincs miért izgulni értük. Reménykedem a tisztességesen lezárt befejezésben.
A Deadwood-ot most jegelem, a második évadnál tartok.
Az új kedvencem a Drót, amely Baltimoreban játszódik, egy lehallgatási ügyről. A helyi rendőrség helyi gengsztereket üldöz, a cselekményt a nyomozók, az elkövetők és az áldozatok szemszögéből láthatjuk.
Szintén realisztikusan ábrázolva, hatalmi harcokkal a rendőrségen, és a bandákon belül, valamint az egyes szereplők emberi oldala - nem éppen egyszerű magánélete - is hangsúlyt kap. A cselekmény lassú sodrású, inkább dráma, mint akció, de elgondolkodtató.
Szeptemberben jön a Gyilkos elmék 9. évadja!
Kellemes borzongást!

2013. május 6., hétfő

Sorozatfüggő 2.

Deadwood

Hölgyeim és Uraim, a western megújulásához érkeztünk! Az elrozsdásodott sablonok helyett ötvözőanyagokat használnak a filmalkotók, és máris megszületik a gengszterfilmek, a thriller és a western keveréke.
Az ötvenes évek jólfésült, fehér kalapos, makulátlan jófiúi helyett a spagetti-westernek komor színvilága jellemző, hőstettek helyett nagyon is (gyarló) emberi érdekek helyezkednek szembe egymással.
Deadwood egy épülő város az Aranyláz idején, távol a civilizációtól és a szövetségi törvényektől. Hamiskártyások, telekspekulánsok, bérgyilkosok és kurtizánok paradicsoma. Mindez realisztikusan ábrázolva.
Alkohol-és játékfüggők, özvegyek és árvák. Elhagyatva, kitaszítva. Akiknek az "amerikai álom" rémálom. Már akkor is!
Pisztolypárbajok helyett egyre inkább a zsarolás és a megvesztegetés nyer teret. Megtudhatjuk, mitől "vad" a Vadnyugat.
A cselekményt Timothy Oliphant és Ian McShane alakította ellenpólusok viszik előre. Emellett számos az izgalmas mellékszál, az új szereplők belépésével.
Western rajongóknak kötelező!


2013. április 30., kedd

Sorozatfüggő 1.

Terepen (Southland)

A krimisorozatokon belül ma már önálló műfajjá vált a rendőrőrs-sorozat (jobb nevet nem tudok rá).
A receptje a következő: végy egy rendőrőrsöt, lehetőleg egy metropolis problémás negyedében (pl.: Los Angelesben), pakold tele nyomozókkal (gyilkosságiak, gyermekvédelmisek, kábítószerosztály, stb.), utcai járőrökkel (persze újoncokkal és vén rókákkal!), és akció indul!
Az évadoknál egy-egy fő történetszál a meghatározó, epizódonként a mellékszálakkal. Így bepillantást nyerhetünk a rend őreinek magánéletébe is (valamint a bűnözőknek).
A Terepen a már befejezett  Kemény zsaruk (The S.H.I.E.L.D) hagyományait követi.
In medias res kezdés, flashback-ek, mozaikszerűen összeálló sztori, ill. a jellemek kibontogatása, szép sorjában. Mint az életben.
Akció közben nincs zenei aláfestés, sem lassítás, az operatőr a haditudósító módjára közelít rá az eseményekre. Mint az életben.
A film tanulsága szerint az Angyalok Városa háborús övezet, ahol bárkire lesújthat a mennykő. Nincsenek hősök, csak áldozatok és túlélők. Mint az életben.
Az 1. évad 2. részénél járok.
Ígéretes.
Mint az Élet.

2013. január 16., szerda

A Magyar Kultúra Napja



Közeleg január 22. Vajon tudjuk-e, miről nevezetes a Magyar Kultúra Napja?
Vajon képesek vagyunk-e ma is felfogni annak jelentőségét, hogy a magyarságnak éppen 1823-ban és éppen Kölcsey Ferenc által született nemzeti himnusza?
Elgondolkodunk-e néha azon, mit jelentett akkor és ma magyarnak lenni?
Segítségül, íme, egy programajánló:



A  MAGYAR  KULTÚRA  NAPJA

FERENCVÁROSBAN



A Ferencvárosi Művelődési Központ

és Intézményeinek rendezvénysorozata

2013. január 22 -27.

Fővédnök: Dr. Bácskai János polgármester



JANUÁR 22. (KEDD) 18.00
Ferencvárosi Művelődési Központ színházterme (IX. ker., Haller u. 27.)
Ünnepi koncert a Magyar Kultúra Napja
alkalmából
Közreműködik: a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola és a Ferencvárosi Régizene együttes Kállay Gábor vezetésével
Ünnepi köszöntőt mond:
Dr. Bácskai János polgármester

JANUÁR 22. (KEDD) 19.00                    
Pinceszínház (IX. ker., Török P. u. 3.)
Székely Csaba: Bányavirág

JANUÁR 23. (SZERDA) 18.00
Ferencvárosi Pincegaléria
(IX.ker., Mester u. 5.)
Körösényi-szisztéma IV.
A Körösényi-tanítványok kiállításának megnyitója

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 9.30
Dési Huber István Művelődési Ház
(IX. ker., Toronyház u. 17/b)
Hetvenkedő János
- a Magyar Népmese Színház előadása

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 17.00
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
(IX., ker. Ráday u. 18.)
A Déli összekötő vasúti híd története
Előadó: Rege Béla főmérnök, a Vasúti Hidak Alapítvány elnöke

Január 24. (CSÜTÖRTÖK) 17.00
FMK (IX. ker., Haller u. 27.)
Höcögő táncház
- magyar táncház gyerekeknek és családoknak kézműves foglalkozással

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 19.00
Pinceszínház (IX. ker., Török P. u. 3.)
Márai Sándor: Kaland

JANUÁR 25. (PÉNTEK) 18.00
FMK (IX. ker., Haller u. 27.)
Ünnepi táncest a Magyar
Kultúra Napja alkalmából
Közreműködik: a Forrás Néptáncegyüttes

JANUÁR 26. (SZOMBAT) 15.00
FMK (IX. ker., Haller u. 27.)
Görömbő táncház
- rendhagyó mesék, kézműves foglalkozás,
táncház


JANUÁR 26. (SZOMBAT) 15.00
FMK (IX. ker., Haller u. 27.)
Strófa Trió vers-zene klub

Január 27. (VASÁRNAP), 15.00
FMK (IX. ker., Haller u. 27.)
Madách: Az ember tragédiája
a ferencvárosi iskolák előadásában
Ünnepi köszöntőt mond:
Dr. Bácskai János polgármester








Információ:
Ferencvárosi Művelődési Központ
Budapest, IX. ker., Haller u. 27.
+36(1) 216-1300
www.fmkportal.hu




2012. március 6., kedd

Hiánypótló törekvések. A történelmi regény új hulláma

Sokszor elgondolkozom rajta, hogy Passuth László, Hegedüs Géza és Fehér Tibor után maradt űrt vajon ki fogja betölteni a magyar irodalmi életben?
Bár terjedelmes kötetek készülnek (l. Fonyódi Tibor munkái, vagy Bán Mór Hunyadi-sorozata; bizony, jó lenne végre nekiveselkedni!;)), mintha mégsem kapnák meg a kellő publicitást.
Ugyancsak e hiánypótló törekvés eredménye a nemrégiben elkészült A nyugat őrei c. ingyenesen letölthető novelláskötet, a dunaszerdahelyi Historium Kiadó gondozásában. A Kiadó jelmondata, egyben hitvallása: minőségi történelem.
Az olvasó szerencséjére az antológiában szereplő szerzők (Urbánszki László, Nagy Attila, Marcellus Mihály és Bíró Szabolcs) elsősorban minőségi irodalmat írnak, és csak másodsorban történelmet.
Rendhagyó módon a történetek zömének főszereplői az alacsony sorból származó, hétköznapi, "névtelen hősök" (kivétel Marcellus A tribunusa), ezáltal új szemszögből sikerült bemutatni a római kort és a középkort. A szereplők életszagú, hiteles ábrázolása, sorsuk drámaisága szívbe markoló, óhatatlanul is az aktuális közéleti (v)iszonyokat juttatta eszembe. A történetek olvaasmányosak, minden soruk önmagukért beszélnek. Még több ilyet!:)

A kötet megtalálható itt:

http://www.scribd.com/doc/83091438/Nyugat-%C5%91rei-antologia


2011. március 1., kedd

Szenzáció! Megjelent az 50. Lidércfény AKF!

No, kérem tisztelettel!
Már régóta esedékes, hogy szót ejtsek arról a lelkes szentesi csapatról, akik már hosszú évek óta töretlenül járják a maguk útját a fantasztikus irodalom frontvonalain. Már csak azért is, mivel nekik köszönhetően másik identitásom, Cyrus Livingstone is életre kelt, nyomtatásban!;)
Elkészült hát az 50. szám, farsangi hangulattal!:)
Nem is szaporítom tovább a szót, a Lidérfény Amatőr Kulturális Folyóiratról bővebbet megtudhatsz itt:

www.v2.lidercfeny.hu

2010. december 9., csütörtök

Sorozat(os) problémák

Ma végeztem Steven Saylor Roma Sub Rosa sorozatával, legalább is ami a regényciklust illeti (néhány novella még hátravan). Lassan kénytelen leszek búcsút venni Gordianustól, az ókori nyomozótól, bár ki tudja, talán a fia kalandjait is megírja a szerző, esetleg bemutatva Caesar bukását és Augustus felemelkedését. Ha sikeres egy sorozat, az folytatásért kiált, mint a TV-ben.
Most a Caesar diadalánál éreztem először, hogy kezd "elfáradni" a széria. Megint az amerikai ízű fordulatok és megoldások kísértettek, emellett Saylorból mintha túlságosan is előtörne a történész, aki utólag aztán nagyon okos. A kelleténél többször tesz kétértelmű kijelentéseket szereplőinek szájába, a jövőt illetően. Mintha előre sejtenék a bekövetkezendő történelmi eseményeket. Ettől eltekintve a regény olvasmányos, Saylor kiváló érzékkel ad színes, részletes leírást a diadalmenetekről, valamint a naptárkészítés titkairól.
Ha már a könyvsorozatoknál tartunk, tegnap az Írószövetségben voltam egy kerekasztal-beszélgetésen. A téma a magyar fantasy helyzete volt. Felvetődött egy probléma (a sok közül;)), nevezetesen a befejezetlen sorozatoké. Sok külhoni író sorozatának csak egy-két kötetét fordítják le, így nem tudni, mi lesz a vége a történetnek. Nyilván a kiadóknak nem éri meg, ha csekély az érdeklődés...
Így látom ezt a kriminél is, ott viszont "foghíjas" sorozatokat is találok (pl. : James Patterson Alex Cross-sorozatában, vagy Laura J. Rowlandnál) Ebben az a gáz, hogy a folytatásokban általában utalások vannak az előző részekre, utólag elolvasni egy "lelőtt poént" nem egy katartikus élmény.
Emlékszem, amikor a nyolcvanas években kezdték kiadni a Tarzan-köteteket, csupán egyvalamiről feledkeztek el: a történetek sorrendjéről. '
92-ben a Fantomas is csak az első részt élte meg. hiába harangozták be a folytatást, nem jelentek meg újabb regények a Souvestre-Allan szerzőpáros műveiből (legnagyobb sajnálatomra:( ).
Tegnap is felmerült a beszélgetés során, kéne valami fórum, ahol az olvasói igények elhangzanának, vagy ahol több tájékoztató lenne az éppen kezdődő sorozatról. Éppenséggel a "kiadó előszavában" is megtehetnék, mivel kis hazánkban nem mindenki internet használó.
Mondjuk egy ilyen szlogennel: "Ha tetszett, vegye meg, hogy elkészülhessen a következő!" :)))))))

2010. május 29., szombat

Mozgóképből állókép

Takeshi Kitano: Az erőszakos zsaru

Kitano első filmje 1989-ben készült el. A történet Azuma felügyelőről szól (Kitano), aki brutális módszereivel - nem egyszer a törvényt is áthágva - számol le a bűnözőkkel. A tartalmi ismertetőkben reklámfogásként "Japán Piszkos Harryként" említik Azuma figuráját. Pedig sem a történetnek, sem a főhősnek (vagy inkább antihősnek) nincs sok köze az eastwoodi karakterhez. Sokkal több párhuzamot vélek felfedezni Azuma és Jeff Costello (Alain Delon) között A szamuráj-ból, vagy említhetném a Szellemkutyát is. Mi a közös ebben a nem tipikus zsarufilmben és a két bérgyilkos-filmben?
A főszereplők magányosak, a külvilágtól elidegenedve élnek, kőarccal, ridegen végzik a "munkájukat". A múltjukról, érzéseikről keveset tud meg a néző, csak egy-egy utalás szintjén. Azumi érzelmei is csak akkor törnek elő, mikor a húga veszélybe kerül. Ha már itt tartunk, a három karakternek meglehetősen furcsa a kapcsolata a nőkkel, akik később - közvetve, vagy közvetlenül - a bukásukat okozzák. Azumi társas magányban él együtt a mentális problémákkal küszködő húgával (valósággal fogva tartja őt), Costello kapcsolata a menyasszonyával (Nathalie Delon) rideg és kimért, mintha csak alibinek használná a lányt, ugyanakkor más nő kelti fel az érdeklődését. Szellemkutya életben hagyja áldozatát, ezzel halálra ítéli magát. Az erőszak veszi körül őket, amely a lételemükké vált, amely a kilátástalanságon át nem vezet máshová csak a biztos pusztulásba.
Kitano első filmjében már megjelennek a későbbiekben jellemzővé vált védjegyek: lassú sodrású történet, hosszas állóképek sorozata, majd váratlanul kirobbanó feszültség és a naturalisztikusan ábrázolt erőszak. Emellett egyben cinikus kritika a "hangyatársadalomról".
Kitano-fanoknak kötelező!