2016. december 21., szerda

Westworld: az év sorozata

Narancssárga fokozatú spoilerveszély! :) Bevallom eleinte vonakodtam belenézni az HBO legújabb szériájába, mivel kétségeim voltak afelől, hogy überelni tudják az eredeti, '72-es mozifilmet. Itthon Feltámad a vadnyugat címmel futott, és részben ez az alkotás ihlette a későbbi Terminator-filmeket (készült egy folytatás is Future World, Az eljövendő világ címmel). Végül Anthony Hopkins miatt a kíváncsiságom felülkerekedett a kétségeimen. Szerencsére kellemesen csalódtam, mivel az alkotók tudtak meglepetéssel szolgálni, nem csupán rebootról van szó. Míg az eredeti film a technológia és az emberi felelőtlenség problematikáját boncolgatja, a sorozat a teremtés, az eleve elrendelés és a szabad akarat gondolatkörére épül. Fellázadhat-e egy mesterséges intelligencia az alkotója ellen? Kialakulhatnak az érzelmek egy kiborgnál? A Feltámad a vadnyugatban "műszaki meghibásodás" okozza a western-kalandpark robotjainak öntudatra ébredését. A sorozatban - amely remekül ötvözi a sci-fit a spagetti westernnel és az összeesküvés-thrillerrel - nem ilyen egyértelmű a kép, nem kizárt, hogy a lázadás egy előre megírt program része. De vajon ki írta meg ezt a programot? Gépi, vagy emberi agy? Hol húzódik a látszat és a valóság közötti határvonal? Hihetünk-e a saját emlékeinknek? Ki az ember és ki a robot? Mi a valódi célja a kalandparkot üzemeltető DELOS cégnek? Megannyi kínzó kérdés, amelyre a következő évad(ok)ban fogunk választ kapni. A fentiek mellett a sorozat írói szellemesen "kikacsintanak" a történetmesélés és a karakteralkotás világába. Hányféle történetszálat szőhetünk egy karakter köré? Mi teszi hitelessé, vagy hiteltelenné a szereplőt? Mennyire fontos egy történetben a karakter (jellem) fejlődése? A "fogyasztók" (szűkebb értelemben Westworld vendégei) valóban részesei akarnak lenni egy szövevényes történetnek, vagy csak laza kikapcsolódásra vágynak? Ez örök vitatéma az álomgyárban és a könyvkiadóknál. Végezetül egy figyelmeztetés: a Westworld nézése rászokást jelent! :)

2016. december 6., kedd

Szuperhősök pár viadala 2.

Öngyilkos osztag Az idei év egyik várva várt mozija volt nálam, végül az év csalódása lett. Egy közhelygyűjteménynél mindenesetre többre számítottam. Az alkotók a DC-univerzum két lábon járó komplexus-csomagjaiból próbálták összegyúrni a maguk "Piszkos tizenkettőjét", igaz, a rosszarcúak itt - a Varázslónővel együtt - csak heten vannak (mint a gonoszok). Vajon sikerül-e a rossz fiúkat (és rosszlányokat) a "jó ügy" érdekében bevetni? A cél szentesíti az eszközt, ezt eddig is tudtuk. A politikusoknak és az amerikai vezérkarnak pedig semmi sem szent. Ha esetleg ezt nem tudnánk, mert hiányoztunk a történelemóráról, akkor jól a szánkba rágják. Az Öngyilkos osztag létrehozásának indoka a filmben rém egyszerű: a földönkívüli fenyegetés valószínűsége! Merthogy bármikor jöhet egy gonosz Superman! Nincs rá ugyan bizonyíték, de attól még jöhet! Rettegjetek, emberek! Aztán, hogy, hogy nem, e fura Csipet-csapat egyik tagja lesz a kiváltó oka a bajnak. Tessék, egy önmagát beteljesítő jóslat! Gyorsan túlesünk a szokásos, már-már kötelező kliséken, az írók által lazának, vagánynak gondolt, ám végtelenül lapos párbeszédeken, majd jöhet az akció és a zúzás. Ezerszer látott jelenetek: lerombolt metropolisz, földöntúli Főgonosz, zombiszerű hadsereggel (hiába, a Walking Dead erős konkurencia!), és antihőseink "megfogyva bár, de törve nem", kissé kelletlenül, de megmentik a világot. A fordulatok milliméterpontosan kiszámíthatók, logikát nyomokban sem tartalmaz a történet. A lezárás is szokványos, semmi extra. A színészi játék? Will Smith (mint Deadshot) hozza a formáját, a külleme erőteljesen a nemrég elhunyt utcai harcosra, Kimbo Slice-ra "hajaz". Margot Robbie-nak jól áll Harley Quinn karaktere, Joel Kinnamant a Gyilkosságból ismert, exnarkós Holder nyomozó után érdekes látni a kőkemény Flagg ezredes szerepében. De mindez kevés. Jared Leto, mint Joker egy gusztustalan, félresikerült Marilyn Manson-paródia. Zöldségfejű barátunk idegesítő és nélkülözi a képregényekből ismert morbid humorát. Az írók és a rendezők gyorsan le akarták tudni a kötelező köröket, talán, hogy előkészítsék a terepet a majdani, föltámasztott Superman visszatéréséhez (és az Igazságliga eljöveteléhez). Kár, hogy egy fércművel.