A Magyar Kultúra Napja

Közeleg január 22. Vajon tudjuk-e, miről nevezetes a Magyar Kultúra Napja?

Vajon képesek vagyunk-e ma is felfogni annak jelentőségét, hogy a magyarságnak éppen 1823-ban és éppen Kölcsey Ferenc által született nemzeti himnusza?

Elgondolkodunk-e néha azon, mit jelentett akkor és ma magyarnak lenni?

Segítségül, íme, egy programajánló:

A  MAGYAR  KULTÚRA  NAPJA

FERENCVÁROSBAN

A Ferencvárosi Művelődési Központ

és Intézményeinek rendezvénysorozata

2013. január 22 -27.

Fővédnök: Dr. Bácskai János polgármester

JANUÁR 22. (KEDD) 18.00

Ferencvárosi Művelődési Központ színházterme (IX. ker., Haller u. 27.)

Ünnepi koncert a Magyar Kultúra Napja

alkalmából

Közreműködik: a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola és a Ferencvárosi Régizene együttes Kállay Gábor vezetésével

Ünnepi köszöntőt mond:

Dr. Bácskai János polgármester

JANUÁR 22. (KEDD) 19.00                    

Pinceszínház (IX. ker., Török P. u. 3.)

Székely Csaba: Bányavirág

JANUÁR 23. (SZERDA) 18.00

Ferencvárosi Pincegaléria

(IX.ker., Mester u. 5.)

Körösényi-szisztéma IV.

A Körösényi-tanítványok kiállításának megnyitója

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 9.30

Dési Huber István Művelődési Ház

(IX. ker., Toronyház u. 17/b)

Hetvenkedő János

- a Magyar Népmese Színház előadása

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 17.00

Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

(IX., ker. Ráday u. 18.)

A Déli összekötő vasúti híd története

Előadó: Rege Béla főmérnök, a Vasúti Hidak Alapítvány elnöke

Január 24. (CSÜTÖRTÖK) 17.00

FMK (IX. ker., Haller u. 27.)

Höcögő táncház

- magyar táncház gyerekeknek és családoknak kézműves foglalkozással

JANUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 19.00

Pinceszínház (IX. ker., Török P. u. 3.)

Márai Sándor: Kaland

JANUÁR 25. (PÉNTEK) 18.00

FMK (IX. ker., Haller u. 27.)

Ünnepi táncest a Magyar

Kultúra Napja alkalmából

Közreműködik: a Forrás Néptáncegyüttes

JANUÁR 26. (SZOMBAT) 15.00

FMK (IX. ker., Haller u. 27.)

Görömbő táncház

- rendhagyó mesék, kézműves foglalkozás,

táncház

JANUÁR 26. (SZOMBAT) 15.00

FMK (IX. ker., Haller u. 27.)

Strófa Trió vers-zene klub

Január 27. (VASÁRNAP), 15.00

FMK (IX. ker., Haller u. 27.)

Madách: Az ember tragédiája

a ferencvárosi iskolák előadásában

Ünnepi köszöntőt mond:

Dr. Bácskai János polgármester

Információ:

Ferencvárosi Művelődési Központ

Budapest, IX. ker., Haller u. 27.

+36(1) 216-1300

www.fmkportal.hu

HistoryCon 2012.Találkozás a puszta emberével

Már régóta adós vagyok ezzel az élménybeszámolóval. Még tavaly december 8-án történt, hogy a dunaszerdahelyi illetőségű Historium Kiadó megrendezte a kortárs magyar történelmi regényírók első nemzetközi találkozóját.
Az odautazásom az utolsó pillanatig kétséges volt (az időjárás, és egy megfázás végett is), végül Köcsky Rudi barátom jóvoltából (a János pap országa szerzője a Sár, vér, levendula antológiában) részese lehettem egy valóban történelmi pillanatnak, mivel jelen volt Bán Mór, Fonyódi Tibor, Benkő László, Marcellus Mihály, és még sokan mások...
Mindig az az érzésem, az igényes irodalom felfedezéséhez is kevés egy emberélet.;)
Az utazásról röviden: Győrig vonattal mentem,ott csatlakoztam a Sopronból érkező Rudiékhoz, majd Vámosszabadinál áttértünk a szlovák autóutak bukkanóira, és elzötykölődtünk a Vermes Villáig, amely otthont adott az eseménynek. Szavakkal nehéz visszaadni ennek a napnak a hangulatát, inkább beszéljenek a képek helyettem!:)

Köcsky Rudolf és Losonczy Attila

Kincsestár:)

Nagy öröm volt számomra, hogy végre kezet szoríthattam Bíró Szabolccsal, Historium Kiadó főszerkesztőjével, aki szintén író és zenész is egyben (estefelé egy mini-koncerttel lepte meg a közönséget)

Köcsky Rudolf,  Bíró Szabolcs, Losonczy Attila

"Let the sky fall!"

A másik várva-várt találkozás Urbánszki Lászlóval, az Odakint, a pusztában szerzőjével történt ( a novelláskötetet hazafelé, a vonaton együltő helyemben kiolvastam). Lacival eddig csak virtuális ismeretségben voltam, a neten már véleményeztük egymás műveit (harsányan üdvözölt, valahogy ekképpen: "Te vagy a Livingstone?").  Többek között ő az, aki írásaival, és középkorhoz való egyedi megközelítésével  - szerintem - sokunkra hatást gyakorolt. Az Odakint, a pusztában az egyszerű, alacsony sorból származó emberek szemszögéből mutatja be a középkort, az ő világlátásukkal, életszeretetükkel. Az elbeszlélsek olvasmányosak, a karakterekkel könnyen azonosul az olvasó. Kell ennél több?:)

A beszélgetések, kiselőadások mellett hallhattunk koncerteket, a kicsiknek az emeleten kézműves foglalkozás zajlott, az ínyencek a könyvek mellett sajtokból , mézből és borokból válogathattak.:)

Reményeim szerint valami új kezdődött el ezen a napon. Köszönöm a szervezőknek és a résztvevőknek a csodálatos élményt!:)

Urbánszki László

A világvége után: B. U. É. K.!

A tavalyi világvégét is túléltük.:) Az érdeklődésre való tekintettel idén majd megismételjük.:)
A tudósok szerint az a bizonyos maya naptár egyébként sem a világ (vagy az emberi civilizáció) végét jelöli, hanem egy új korszak kezdetét.
2012 röviden: sikeres novellapályázatok, meghatározó olvasmányélmények, mint pl. a Galaktika 1988-as számai, George R. R. Martintól a Sárkányok tánca, John Steinbecktől az Egerek és emberek, valamint a Lement a Hold. Szintén kellemes (tavaly nyári) könyvélményem David Gemmelltől az Árnyjáró és a folytatása, A farkas birodalma. 
Megismertem (és rabul ejtett!) a Misterious Universe világa, a legújabb antológia, Az oligarcha vérvonala válogatott izgalmakat kínál a krimivel átszőtt, kalandos SF kedvelőinek.
Részt vettem érdekfeszítő író-olvasó találkozókon, többek között a HistoryConon, a kortárs magyar regényírók első nemzetközi találkozóján (erről részletesebben majd később), Dunaszerdahelyen.
Tegnap pedig a KIMTE Fantasy-díj átadón, amely rangos évfordulóval esett egybe, Tolkien évszázados szülinpjával (bizony, el kéne már olvasni A Gyűrűk Urát, a Húrin fiait is...).
Az irodalom mellett a zenében is (elsősorban a folk-metal műfaj terén) felfedeztem újdonságokat, erről is részletesen beszámolok, egyszer... de ez nem újévi fogadalom!:)
 Szóval nem panaszkodhatom,előre a 2013-as évbe!:) 

Mindig lesznek bloggerek...

Az internettel lényegében bevezettük a végtelen új gyakorlatát. Sikeresen gyarmatosítottuk a virtuális teret. Ennek az "alternatív valóságnak" számtalan "hajlékát" hoztuk létre weboldalak és blogok formájában.
A blogoszféra pedig korlátlanul terjeszkedik, magáévá teszi a bulvárt, a közéletet, a kultúrát, hol olvasmányos, hol alpári stílusban. Elvégre véleményszabadság van.
Két vezető hírportál is tele van tűzdelve blogajánlókkal, nagy részük politikai témával foglalkozik. Mert hát ugye véleményszabadság van...
És akkor hol marad az olvasó szabadsága, aki nem kíváncsi a műmellekre, celeb-botrányokra, vagy a magyar nyelvet megcsúfoló agitpropagandára (a farizeusok részéről), vagy a fröcsögő-köpködő kommentekre. 
Tisztelt felhasználók, nem árt néha tisztában lenni azzal, hogy a VÉLEMÉNY NEM TÉNY!

Sár, vér, levendula

Április 9-én jelent meg a Historium Kiadó gondozásában a Sár, vér, levendula antológia, amely a középkor egy-egy történelmi eseményét, vagy "szürke" hétköznapjait dolgozza fel. Szerzőként a Tavaszból a télbe c. elbeszélésemmel szerepelhettem benne.
Íme, a kötet fülszövege:
Tizenkét író, tizenkét zseniális történet a sáros, véres, levendulaillatú középkorból.

A kötet szerzői hivatalosan amatőrök, hiszen nem mutatkoztak még be önálló könyvvel, nem köszönnek ránk óriásplakátokról, és nem hangos tőlük a sajtó. Az olvasó azonban mégis meglepődhet, méghozzá okkal: azt a lendületet, frissességet, íráskészséget, tehetséget és kreativitást, mellyel a Sár, vér, levendula tucatnyi szerzője bír, sok nemzetközi hírű sikerszerző megirigyelhetné.

E rendhagyó, tematikus antológia segítségével különleges időutazást tehetünk a kilencedik és a tizenhetedik század között. Átélhetjük annak a harcosnak a vívódását, akinek a törzse megölte Gellért püspököt. Megismerhetjük az ingatag, részeges Vak Béla király feleségét, aki Aradon hatvannyolc magyar nemesnek nyújtja át a mérges kelyhet. Együtt kereshetjük a Szentföldről hazatérő, kiábrándult lovaggal János pap országát. A török által ostromolt nagyváradi végvárban megtudhatjuk, miféle titkos fegyvert agyalt ki és rejtett el költeményeiben Janus Pannonius. A crécyi csatában pedig, mely a Monty Python legelborultabb pillanatait idézi, úgy ronthatunk az ellenségre, hogy közben a hasunkat fogjuk a nevetéstől.

Nem kétséges, hogy a Historium Kiadó Fiatal magyar prózaírók sorozatának első kötetét jegyző írók neveivel találkozni fogunk még a jövőben.

Forrás: 

http://www.historiumkiado.eu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=3&Itemid=5

A video előzetes pedig itt látható: http://www.historiumkiado.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=50:a-sar-ver-levendula-elzetese&catid=6:videotar&Itemid=13

És végezetül egy szellemes, kellemes, építő jellegű vélemény/kritika a Penna Magazin honlapján, amelyet szerzőtársaim nevében is köszönök! (e vélemény megtalálható a www.moly.hu-n is):

http://tintbhu1.megacp.hu/penna/?p=1590

 Íme, egy részlet, a lényegről:

Losonczy Attila: Tavaszból a télbe. Kellemes olvasmány, a tökéletes nyitó sztori: nem szántja fel az agyat, nem üli meg a gyomrot, de nagyon jó képei vannak, a történet is kellemes, és mivel egy középkori témájú antológiáról van szó, ezért nagyon jónak tartom, ahogy bemutatja az új földre betelepült nomád magyarok életét, mindennapjait, szokásait, icipicit még a háborúba is betekintést nyújt. Olyan érzésem volt, mintha az egész könyvet alapozta volna meg: tudjuk, hogy hol vagyunk, milyen világban, milyen szokások és szabályok földjén…
– Mészáros Péter: Hét év, három nap. Igazi „fiús” történet, harcosok és sámánok világa, a régi hit és az új vallás (kereszténység) egyik első összeütközése, és egy sámán születése, akire majd egyszer nagy dolgok várnak. Mintha az első része lenne egy novellaciklusnak, mindenesetre szívesen olvasnám a folytatásait is. :)
– Szőllősi-Kovács Péter: Arany Atyácska könnyezik. Vata-féle pogánylázadás, a régi hit és a kereszténység véres összeütközése, Gellért püspök meggyilkolása… Kifejezetten erős téma, igazán történelmi is, de néhol úgy éreztem, a szerző vacillál, most mit is kéne írnia, szereplőinek mit is kéne tenniük… Ez a sutaság azonban mindig csak egy villanásnyi ideig van jelen, aztán szépen folytatódik tovább a történet, és sorjáznak az események. Tetszett.
– Horvát Gábor: Egy sáros kor alkonya. Ez az írás a kötet egyik kakukktojása. Nem novella, inkább egy hosszú monológ a keresztes háborúkról, a valódi „sötét és sáros” középkor életéről, mindennapjairól, fontosabb történéseiről. Számomra a könyv kétszer kezdődik el: egyszer az első három novellával, majd másodszor Horvát Gábor írásával, mely mintha egyfajta prológus lenne, és előrevetítené, hogy ezután már a kereszténység, egy újfajta középkor bemutatása kezdődik. Érdekes.
– Bányai Ilona: Fűben, fában. Falusi élet, parasztvilág, füvesasszony. Jól megírt novella, de a végét mintha hirtelen lecsapták volna. Tökéletesen érthető a csattanó, de nincs egyensúlyban azzal, amilyen hosszú az írás bevezető része. Megmosolyogtató pozitívum: az írónő mintha Urbánszki László női megfelelője lenne, számomra legalábbis kísértetiesen hasonlít a hangulata és a szóhasználata. Ha igazam van, az elsőkönyves Urbánszki büszke lehet magára! :)
– Baka L. Patrik: Hatvannyolc. Tömény történelem, igazi középkor. Könyves Kálmán, Vak Béla, Jelena királyné, véres aradi országgyűlés… Talán a jellemrajzai a legerősebbek, de úgy általában nagyon tudja, miről akar írni. Ennél a szerzőnél éreztem először, hogy ő regényre is képes lenne.
– Köcsky Rudolf: János pap országa. Szintén az egyik kedvencem, található benne sár, vér és levendula is bőséggel. Nem hosszú történet, de gyomorba vágnak a képei. Nem írok róla túl sokat, mert árulkodni nem szeretnék, de annyit elmondok, hogy Köcsky Rudolf volt a másik szerző, akinél éreztem, hogy regényre is képes lenne.
– Sárgai-Szabó Anna: A szekér. Egy ostoba, alkoholista cserépégető története, aki csak azért vette el a feleségét, mert hozományként járt vele egy szekér is – azon viszi a cserepeket Károly Róbert épülő visegrádi palotájába. Amúgy meg gyűlöli az asszonyt (ebben az apja is támogatja), mert nem bír neki gyereket szülni, és… ennél többet nem mondok! :) Kidolgozott történet, nagyszerű szóhasználat, ütős csattanó, jól kitalált szereplők. Tízből tízpontos novella.
– Sümegi Attila: Göröngyös utak. Egy elárvult testvérpár (Sebe és Bökény) története, akik favágásból élnek. Megszakadt a szívem ezen a novellán, annyira mocskosul és őszintén emberi. Kis híján bőgtem a végén. Még egy szerző, akiben ott éreztem akár egy regény lehetőségét is.
– Bukros Zsolt: A gyám. A szó legpozitívabb értelmében véve steril írás. Nem csapong, nem akad meg, nem sutáskodik, és a csattanója is nagyon rendben van. Egyetlen dolog nincs vele rendben: igaz, hogy a szerző még oda is írja, hogy ez 1350-ben játszódik, de én ezt nem vagyok hajlandó elhinni neki. Ez egy igazi rakottszoknyás-cilinderes-sétapálcás sztori az 1700-as évekből, ezzel pedig alaposan kilóg a kötetből, a középkor-témából. A sztori tehát ötcsillagos, csak épp nem középkori…
– Bökös Borbála: Janus öröksége. Képzeljük el, milyen is lenne, ha összekevernénk az Egri csillagokat A Da Vinci-kóddal: hát épp ilyen! Számomra a kötet egyik nagy meglepetése, melyhez ismét csak az a megérzésem társult, hogy én ezt egy vaskos regényben is szeretném elolvasni, persze tovább szőve a történetet. És ahogy az előszóban is olvashatjuk, tulajdonképpen itt ér véget az antológia, de…
– Pollák Gergő: Crécyi komédia. De itt mégis folytatódik, ezzel a hosszúra nyújtott bónuszdarabbal. Valós történelmi kor, valós történelmi esemény, és a jelek szerint a szerző tudja is, hogy miről ír. Egyes részei valóban a Monty Python stílusára hajaznak, lehet is rajtuk nevetni, de néhol nagyon el van nyújtva, és eléggé ellaposodik – aztán szerencsére visszatér a maga rendes kerékvágásába, és egy tisztességes lezárást ad a kötetnek, még úgy is, hogy véleményem szerint ez fogja a leginkább megosztani az olvasókat.
Végeredményben egy valóban minőségi könyvet olvashattam, mely gond nélkül elvarázsolt, elvitt a középkorba.
(Sebők Zsófia, forrás: moly.hu)

A könyv megrendelhető a www.bookline.hu-ról, jó olvasást hozzá!:)

Passuthot a tankönyvekbe!

Passuth László Hétszer vágott mező c. kétkötetes regénye páratlan gyöngyszeme a történelmi múlttal foglalkozó irodalomnak. A több évtizeden átívelő, néhol szerteágazó, néhol DNS-molekulaként egymásba kapcsolódó cselekményszálak III. Béla halálakor kezdődnek, majd fiai, Imre és II. Endre uralkodásával folytatódnak, majd IV. Béla trónra lépésével fejeződnek be.
Az író páratlan felkészültséggel, a rá jellemző olvasmányossággal tárja elénk a XIII. sz. történéseinek összefüggéseit, hazai és nemzetközi vonatkozásban. Passuth tudományos pontossággal rámutat: Imre és Endre belharcai, ill. a bizánci trónviszályok, valamint a balkáni eretnek-mozgalom nem pusztán helyi probléma. 
A "pillangó effektus" már ekkor is érvényesült. Minden egyes szó, ígéret, amely elhangzott, vagy leírtak - akár az Egyházi Államban, akár a német császár udvarában - hatással volt a keresztény világra Örményországtól Írországig. Bár akkoriban az internet még tervbe sem volt véve, az uralkodóházak és kancelláriák mégis tudtak egymás viselt dolgairól.
A regénynek így nincs is igazán központi alakja. Az első kötet eleje Béla király örökével foglalkozik, gyermekei (Imre, Endre és Margit) visszaemlékezései során elevenedik meg előttünk a nagy uralkodó. Ezzel párhuzamosak az író nemzetközi kitekintései, tekintve, hogy III. Béla Bizáncban nevelkedett, Mánuel császár túszaként, majd lehetséges örököseként. Tanúi lehetünk a görög udvar praktikáinak, izgalmas utazásban vehetünk részt  az Outremerben, a hanyatló Jeruzsálemi Királyságban, amelynek fővárosa (Szaladin hódítása után) már "csak" Akkon.
Ezután újabb pillantás az itthoni helyzetre, a testvérharcra, majd II. Endre királlyá koronázására. Ettől kezdve, az uralkodásában és személyében is ellentmondásos (nevezhetnénk hangulatembernek) Endre válik fokozatosan  főszereplővé.
Emellett persze Passuth kiemelten foglalkozik Endre nővérének, Margitnak kalandos sorsával, menekülését az erőszakosan létrehozott Latin Császárságból, majd Thesszalonikiből. Be is fejezem a tartalmi ismertetőt; a további részletek a történelemkönyvekből már ismertek.
Passuth nemcsak páratlan tudásanyaga, hanem gazdag nyelvezete, szóvirágai végett is megérdemelné az iskolai tankönyvekben való szereplést. A csaták és az egyéni, vagy közösségi tragédiák ecsetelése rendkívül megkapó, a problémák, amiket feszeget, örök érvényűek.
A Hétszer vágott mezőnek ott van a helye a könyvespolcon Az Esőisten siratja Mexikót, Gárdonyi Egri Csillagokja és Móra Aranykoporsója mellett.

Hiánypótló törekvések. A történelmi regény új hulláma

Sokszor elgondolkozom rajta, hogy Passuth László, Hegedüs Géza és Fehér Tibor után maradt űrt vajon ki fogja betölteni a magyar irodalmi életben?
Bár terjedelmes kötetek készülnek (l. Fonyódi Tibor munkái, vagy Bán Mór Hunyadi-sorozata; bizony, jó lenne végre nekiveselkedni!;)), mintha mégsem kapnák meg a kellő publicitást.
Ugyancsak e hiánypótló törekvés eredménye a nemrégiben elkészült A nyugat őrei c. ingyenesen letölthető novelláskötet, a dunaszerdahelyi Historium Kiadó gondozásában. A Kiadó jelmondata, egyben hitvallása: minőségi történelem.
Az olvasó szerencséjére az antológiában szereplő szerzők (Urbánszki László, Nagy Attila, Marcellus Mihály és Bíró Szabolcs) elsősorban minőségi irodalmat írnak, és csak másodsorban történelmet.
Rendhagyó módon a történetek zömének főszereplői az alacsony sorból származó, hétköznapi, "névtelen hősök" (kivétel Marcellus A tribunusa), ezáltal új szemszögből sikerült bemutatni a római kort és a középkort. A szereplők életszagú, hiteles ábrázolása, sorsuk drámaisága szívbe markoló, óhatatlanul is az aktuális közéleti (v)iszonyokat juttatta eszembe. A történetek olvaasmányosak, minden soruk önmagukért beszélnek. Még több ilyet!:)

A kötet megtalálható itt:

http://www.scribd.com/doc/83091438/Nyugat-%C5%91rei-antologia